MADJAR-MAGYAR TALÁLKOZÓ Monday, Mar 17 2008 

Turul

Másfél évezrede leszakadt magyarok találkozója

2007. június 22. péntek 22:40


Genetikai vizsgálatok igazolták, hogy a végtelen kazakisztáni síkságon szétszórtan élő madjar törzsek a Kárpát-medencében élő magyarok hátramaradt csoportjainak kései leszármazottai.
Július elején Kazakisztánban, a Szári-özön /Sárga-folyó/ partján tartják kétszáz éve nem volt találkozójukat azoknak a madjar törzseknek a vezetői, amelyek a végtelen kazakh síkságon egymástól sokszáz kilométer távolságban élnek. A találkozóra azt követően kerül sor, hogy tavaly Dr. Biró András genetikus vezetésével egy madjar-magyar expedíció kereste fel e törzseket. Az expedíció során született kapcsolatokat a törzsek tovább ápolták, és januárban határoztak a nagy törzsi ülés összehívásáról.

A madjar törzs tagjai vélhetően az Árpád Nagyfejedelem vezette honfoglalást évszázadokkal megelőzően, mintegy másfél ezer éve szakadtak el őseinktől. Nyelvükben asszimilálódtak környezetükhöz, de identitásuk markánsan őrzi eredetüket, hiszen minden madjar sírkövére, másfél ezer év múltán, cirill betűkkel ma is rávésik a megkülönböztető MADIAR szót.

Sajtószolgálatunk értesülése szerint rendkívüli eredménnyel járt azoknak a genetikai mintáknak a tudományos összehasonlító elemzése, amelyeket a tavalyi kazakisztáni expedíció során Dr. Bíró András Zsolt gyűjtött. A kazakisztáni madjar törzs tagjaitól begyűjtött DNS mintákat 39 populáció /népcsoport, nép/ genetikai mintájával hasonlították össze (az apai ágon öröklődő Y-kromoszóma jellegzetességeit vizsgálva). A vizsgálat során kiderült, hogy az összehasonlító vizsgálatba bevont 39 népesség közül a kazakisztáni madjarokhoz legközelebb a magyarországi magyar minta áll (ezt követően hasonlít a kazak, oszét, üzbég és ujgur mintákhoz)! Az eredmény még a valamilyen hasonlóságot váró kutatókat is meglepte, hiszen legalább ezerötszáz éves különélés és több ezer kilométer választja el a két népességet.

Ez a felismerés pedig magyar ember számára nem lehet közömbös.

A tavalyi expedíció létrejöttét a Magyarok Világszövetsége is jelentősen támogatta, és arról részletes, fényképes beszámolót publikált a HONLEVÉL újság.

A mostani, történelmi jelentőségű madjar találkozót reprezentatív küldöttséggel szeretné köszönteni a magyar nemzet egységének megteremtésén és felemelkedésén fáradozó Magyarok Világszövetsége, amely e célból, ezennel 2.000.000 Ft összegyűjtésére gyűjtést indít. A támogatók nevét sajtószolgálatunk közzéteszi. A gyűjtést a kitűzött célösszeg eléréséig folytatjuk.

A támogatásokat kérjük az alábbi bankszámlára átutalni, és sajtószolgálatunkhoz erről értesítést küldeni.

A Magyarok Világszövetsége kiemelten közhasznú szervezet, amely a támogatóknak adóigazolást ad. A támogató adóalapját a befizetett összeg 150%-val csökkentheti.

MADJAR-MAGYAR TALÁLKOZÓ
MKB – Magyar Külkereskedelmi Bank Rt

H-1056 Budapest, Váci u. 38.
SWIFT KÓD: MKKBHUHB
Javított számlaszám:
10300002-20102159-00003285

Innen.

Magyar- Madjar Kurultaj – Óriási lépésekkel előre – Lehet, hogy kicsi lesz a puszta?

2008.02.01. 13:58

Öles léptekkel haladnak a II. Magyar- Madjar Kurultaj előkészületei. Az elmúlt hetekben megalakultak a szervezőcsoportok és területi összekötő szervek. Az országos és a körzeti médiákban folyamatos lesz a tájékoztatás az előkészületekről és a programokról. Azt már szinte bizonyos, hogy az évtized egyik legjelentősebb tudományos, kulturális eredményének hangot adó Kurultaj a legnagyobb rendezvény is lesz egyben. A végén még kicsi lesz a puszta…

Magyar- Madjar Kurultaj – Óriási lépésekkel előre

Öles léptekkel haladnak a II. Magyar- Madjar Kurultaj előkészületei. Az elmúlt hetekben megalakultak a szervezőcsoportok és területi összekötő szervek. Az országos és a körzeti médiákban folyamatos lesz a tájékoztatás az előkészületekről és a programokról. Azt már szinte bizonyos, hogy az évtized egyik legjelentősebb tudományos, kulturális eredményének hangot adó Kurultaj a legnagyobb rendezvény is lesz egyben. A végén még kicsi lesz a puszta…

A januári jelentkezések alapján már most legalább 32 szervezet vesz részt a Kurultaj megvalósításában. Valószínű, hogy a helyszínen az előzetesen tervezett 50 jurtánál, ezer gyalogosnál és 150 lovasnál jóval nagyobb közreműködői létszám jön össze. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a tudományos eredmények hatására megmozdult az ország. Magyarország újra éledezik. A barantások, lovasíjászok, harcművészek, tudósok, a magyarság képviselői, a hagyományőrzők mellett iskolák, művészek, színészek, előadók, filmesek fogtak szövetkeztek egy összefogottabb magyarság megteremtéséért. A szervezőknek azzal is számolni kell, hogy lassan nemcsak a résztvevők, de a nézők, érdeklődők száma is jelentősen nagyobb lesz a tervezetnél.

A Kurultaj egyik fő látványossága az a történelmi élőkép lesz, amelyben mintegy 1000 fő gyalogos harcos, 150 lovas, 200 dobos, 300 táncos vesz majd részt. Ezzel tisztelgünk majd testvéreink előtt.

Innen 

Advertisements

Malév Flight 240 Monday, Mar 17 2008 

Malév Flight 240

Malev 240

A Malév 240-es bejrúti járatának 30 évvel ezelőtti szerencsétlenségéről szinte az egész magyar média megemlékezett. A cikkek elsősorban a katasztrófa okozóira próbálták terelni a figyelmet, és politikai vérmérséklettől függően ki nem mondottan, elsősorban Izrael államot sejtetik mögötte.

Az egyik áldozat, egy stewardess, férje, pedig a magyar államot, mintha a hivatalos szervek előre tudták volna, mi fog bekövetkezni 10 kilométerre a bejrúti repülőtértől a Földközi tenger felett. Ugyanis ott zuhant a tengerbe 50 utassal és 10 tagú személyzettel a Malév 240-es járata 1975. szeptember 30-án kora hajnalban. Nekem más feltevéseim vannak az esettel kapcsolatban, de előbb lássuk a történelmi körülményeket.

1973 őszén (október 06 – 22/24) volt az úgynevezett „Yom Kippur”-háború, amikor Egyiptom és Szíria a zsidók legszentebb ünnepén megtámadta az előző (1967) háborúban győztes és arab területeket elfoglalt Izraelt. A meglepetésszerű támadást az izraeliek végül is visszaverték, átkeltek a Szuezi-csatornán és Kairótól 120 kilométerrel álltak meg az ENSZ békefelhívására, és az USA közbenjárásával. A szíriai fronton, pedig 32 kilométerre közelítették meg Damaszkuszt. A háború következménye volt az első olajválság. 1973. október 16-án az addigi hordónkénti 3 dolláros olajár hirtelen 5 dollárra emelkedett, azaz máról holnapra 70 %-os áremelkedés következett be, mely a következő évben (1974) elérte a hordónkénti 12 dollárt. (1 hordó = 159 liter). Az OPEC ekkor határozta el, hogy az arab országokkal szolidárisan, amíg Izrael vissza nem adja az elfoglalt területeket és a „palesztin nép jogait”, addig a kitermelést mérséklik, és azon országoknak nem szállít, amelyek a Yom Kippur háborúban Izrael pártján álltak. Így olajszállítási bojkott alá vették az Egyesült Államokat és Hollandiát.

1975 áprilisában tört ki a libanoni polgárháború, ahol arab keresztények és muszlimok csaptak össze. A helyzetet súlyosbította a Jordániából kiűzött (Fekete Szeptember, 1970 szeptember -1971 július) Arafat szimpatizáns palesztinok, akik menekült táborokban éltek, és akik Szíriából kaptak fegyveres katonai támogatást. A falangisták vezetője elleni sikertelen merénylet végrehajtóit palesztinoknak vélték és ezzel kezdetét vette egy kaotikus két éves polgárháború, melyben politikai, etnikai és vallási csoportok és érdekek harcoltak egymás ellen. A PLO (PFSZ) is megosztott volt, kemény harcok folytak az Arafat vezette mérsékelt Fatah-szárny, akik lemondtak a további terrorról, és az Abu Nidal irányította továbbra is erőszakos, terrorista cselekmények hívei között.

1975 őszén annyira veszélyessé vált a helyzet Libanonban, és ezen belül Bejrútban, hogy a nemzetközi légitársaságok leállították járataikat. A bejrúti repülőtér személyzete nem tudta biztosítani a gépek biztonságos leszállását, szervizelését, karbantartását, feltöltését. Az egyetlen járat, légitársaság, amely akkoriban közlekedett, egyedül a Malév volt, melynek gépei visszafelé valahol a Földközi-tenger vidékén (pl. Ciprus) tankoltak. Állítólag a keményvaluta hajtotta a magyar állami vezetőket ennek a járatnak a fenntartására. No, meg a politikai helyzet, a jó kifizetődő fegyverszállítások, melyben a Videoton és a FÉG is kivette részét, miközben egyre több „szabadságharcos” kiképzését vállalta Magyarország. A szovjet tábor ekkor kezdte „felfedezni” és elismerni igazán Arafat mozgalmát. A PFSZ első irodáját még a nyáron, 1975. augusztus 19-én nyitotta meg Prágában, szeptember 29-én, pedig Budapesten.

Augusztus 20-án, egy nappal a prágai PFSZ iroda megnyitása után, a csehszlovák légitársaság, a CSA, Iljusin IL62 típusú utasszállítógépe 17 kilométerre Damaszkusz előtt, fedélzetén 126 emberrel lezuhant. Köztük volt Vujicsics Tihamér zeneszerző. Negyven nappal később, a budapesti PFSZ iroda megnyitása után – ugyancsak – egy nappal a Malév vadonatúj (egy éves) Tupoljev TU154A gépe Bejrút-tól 10 kilométerre zuhant a tengerbe.

Felvetődik a kérdés: nem lehet valamiféle összefüggés a kettő között? Elképzelhető, hogy a mindkét ünnepségre érkező, ill. az irodamegnyitásról távozó magas rangú (palesztin) vezetőket akarták eltenni láb alól. Hogy ez kinek az érdekében állt? Nem tudni. A potenciális elkövetők sora igen hosszú (lehet). Lehetnek az izraeliek, lehetnek a PFSZ vezetéséért versengő riválisok, lehetnek libanoniak, szíriaiak stb. Sőt, az is lehet, hogy nem lelőtték a Malév 240-as járatát, hanem a gépen bomba robbant. De, talán még véletlen baleset is történhetett, mondjuk felrobbant egy lőszerszállítmány. Bármi lehet.

Egy dolog azonban feltűnt ebben az egész történetben. A magyar közvélemény, média kizárólag a repülőgép katasztrófájának közvetlen kiváltó okára, a szerencsétlenség okozóira koncentrál. A meg nem nevezett “elkövető”-ben keresi a titok nyitját. Arra senki sem gondol, hogy esetleg más lehet a hallgatás, az elhallgatás, eltusolás mögött? Mégpedig egyszerű „anyagi” érdek: azaz a gép biztosítása. A Malév utasszállítógépeit ugyanis akkoriban – szabálytalanul és törvényellenesen – katonai célokra, azaz fegyverszállításra használták, és a repülőgép személyzetét, pilótáit tartalékos állománynak tekintették. Bencsics László kutatásai szerint néhány nappal a 240-es járat szerencsétlensége előtt a Malév pilótáit katonai kitüntetésekkel és előléptetésekkel jutalmazták, amit a pilóták nem teljesen értettek, hogy miért.

Ha egy (civil) utasszállítógépet szerencsétlenség ér, akkor a biztosító fizet. Ha viszont kiderül, hogy a gépet valójában katonai célra használtak (fegyver- és lőszerszállításra), akkor arra már nem érvényes a biztosítás! Tehát, a magyar hatóságoknak érdekük volt az ügyet nem bolygatni, a keresést, a szerencsétlenség okának és körülményeinek pontos kivizsgálását nem forszírozni, erőltetni, a kiemelést nem szorgalmazni. Ha feltevésem helytálló, akkor már érthető, hogy miért ez a titkolódás 30 év után is. Sokkal nagyobb „presztízsveszteséget” jelentett volna a magyar államnak (és a szovjet blokknak) – a világ előtt – ha kiderül, hogy utasszállítógépeket használnak fegyverszállításra, azaz katonai cselekményeket, gépeket álcáznak, mint egy szerencsétlenül járt polgári (Malév) gép elvesztése 60 emberrel a fedélzeten, köztük 11 magyar állampolgárral.

Innen.